A helvét ebihalak nem okoznak csalódást, csak rendszeres kényszert a psychobilly muzsikák hallgatásához. A második teremtményük sikeresen ostromolja a furcsaság mezejét, hangügyileg "ódivatúra" (mindennemű pejoratív alakoskodást nélkülözve) meszeli hallószerveink belsejét a hármas számot elérő, de meg nem haladó legénység. Megkérdőjelezhetetlen forrásból ismert ama örvendetes tény, hogy érzelmileg közel állnak a magyar pálinkához. Személyem által kultivált nóták:
Old Nick's Wine - Végre egy dal a borról vidám dallamokkal körbefonva. A vizeletet idéző szénlének és a bélhabzás mesterének dicsőítése bármely rendes élőlénynek a zsebében kinyitja a dugóhúzót.
It's So Hard To Be A Frog - A brekegő sikamlósok élete cudar, főleg a nyílméregbékáké, őket aztán kevesen ölelgetik. Ez a "hullámzó" zenei téma mesterien egyszerű és mégis élvezhető!
Witch! - A titulust kölcsönző mű. "Filozofikusabb" téma, ami annyit tesz, hogy mindenki azt magyaráz bele, amit akar, de a szájharmonika mint a "zene mustárja" erősen a természetes számok világába lendíti a muzsikát.
Mei Trasuu Che Trasaa - A legtöbb psychobilly zenekartól hiányoltam és hiányolom a mai napig az anyanyelven megszólaló alkotásokat, így eme szám fehér hollóként süvített keresztül a muzikális látómezőmön. Elvileg egy Svájcban honos olasz nyelvjárás köszön vissza benne.